2012. február 20., hétfő

Az élet sötét oldala plusz mesedélután

Örülök, hogy Lír az első kutyám, mert ha nem ő lenne az első kutyám és nem godnolnám azt, hogy biztos minden kiskutya ilyen aktív akkor már tuti a Lipóton gondoznának. Egyelőre még csak csomagolok odafelé azt gondolva: ááá minden kicsi ilyen...
Mondjuk ez kezd megdőlni mikor látom a többi kölyök félóra játék után mekkorát pislog..Lír még félóráig gyűri őket (nem különösebben zavartatja magát játszik ő azzal is aki fekszik) majd még egy órát sétálunk és hazatérve meg pörög vagy kettőt.

És ugat.

És rámol.

És randaLírozik.

És szörnyű néha komolyan áttapogatom hátha van rajta kikapcsológomb, de még nem találtam meg.

Szóval azért jó, hogy ő az első mert nincs viszonyítási alapom más kölyökkel.

Rengeteg foglalkozást igényel (most nem kell ám sajnálni, imádom, hogy ilyen, gyűlölném ha nem lehetne felpörgetni, ha a szobanövényem aktívabb lenne) napi 4-5 órát biztos lent tölt (bár szerintem többet) igaz cserébe egyben van a lakás és még nem utálnak a szomszédok (erre az a trükköm, hogy írtó cuki a kutyám).

Szóval lassan veszem át kashmira módszerét, és séta közben váratlanul letámadom tanulással sokkal sokkal hatásosabb ha az agyát is fullra leakasztom. Két órás játék után tombol, de egy óra játék és egy óra séta plusz tanulás kiüti.
Mellesleg mióta én motivált vagyok (ehhez azért kellett az, hogy lássam Lír élvezi a tanulást, amihez az kellett, hogy én is felpörögjek kicsit) azóta gyakorlatilag villámmódon haladunk. Mindent két-három mutatásból levág..és egy két nap alatt készrecsiszolja. Egyedül a forgással bajlódom de ha rájövök mit rontok el biztos sikerünk lesz. (Forgáskor nem tudom kivenni a kezem ha nem indítom el lendületesen akkor meg sem mozdul, próbáltam azt, hogy csinál párat majd elveszem a kezem, vagy legalább csak feljebb emelem, de nem igazán volt sikere egyből leül és néz.)
Illetve azt látom, hogy a forog és a fekszik kavarodik az agyában, mert ledobja magát mielőtt a második betűig eljutok, lehet változtatnom kell pörögre vagy bármi.

Amúgy meg szombaton kutyaovi, amire már irtó kiváncsi vagyok, erre edzettünk is a héten mert kivittem egy forgalmas négysávos út mellé sétálni (tündérien viselkedett, de szinte látni lehetett, hogy szívja le az agyát ez a sok minden) valamint villamosoztunk is egyet (itt csak egy problémája volt, nem mindenki akarta megsimogatni).

Ezzel a simogatósdival lesz még bajom, mivel tényleg túl cuki és mindenki megsimogatja. Lehet, hogy hülye vagyok, de úgy vagyok vele hagyom, aztán majd ha nagyobb lesz akkor majd simán kihívom ezekből a szituációkból. Nem akartam tiltani az emberekről mert az a kényszerképzetem, hogy akkor tartani fog tőlük azt meg nem akarom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése