2012. február 20., hétfő

Amikor kicsit stresszelek

Rég írtam sok minden volt, költözés, romozás, óbégatás, lakásrombolás, de erről mind nem fogok írni, hanem arról, hogy most érzem azt, hogy nem bírom, nem megy béna vagyok.

Elég sok minden történt mostanában velem (fél év alatt a harmadik helyen lakom, otthon zűrök vannak, munkahelyem két hónapig van) ami valószínűleg érződik és látszódik rajtam. A legrosszab, hogy LÍr is megérzi...egyszerűen katasztrófa mostanában a kapcsolatunk.

Behívás szaródik, a labdát nem képes visszahozni, félútig elhozza és ledobja csinálhatok akármit, odarohan hozzám a labda nélkül, az utcán mindent felzabál, lehívni egyre nehezebb, pórázon minősíthetetlenül húz. Én meg ezektől egyre idegesebb vagyok amitől csak gyengül tovább a helyzetem...és a legszebb, hogy van aminél fogalmam sincs mit kéne tennem...az apport pl...mindent megpróbáltam de nem hozza vissza ha nagyon tapsolok kiköpi és rohan hozzám ő egyedül ha visszaküldöm labdáért felveszi lép egyet és újra kiköpi...kajálás ugyanez ha mellette vagyok semmit nem esz fel de ha már bizonyos távolság van akkor egyből orrszívózik...próbálkoztam mindennel, cserével szép szóval, ilyenkor a falat nagyságától függően vagy kiköpi vagy inkább megeszi vállalva a következményeket. Végighajtottam már ilyen miatt a parkon (zaba+behívás megtagadás) semmi.

Tudom, hogy nekem kéne lenyugodnom, mert még azzal is stresszelek, hogy szegény kutyával nincs foglalkozva (szegény kutya négy órát tölt naponta lent ahol labdázik, tanul) valamint fent sem éppen szobadísz státuszban van.

De most akkor sem vagyunk toppon, én ideges vagyok ő érzi, és egyszerűen nem tudom, hogy szerezzem vissza azt a kapcsolatot ami volt köztünk főleg, hogy nemsokára kamaszodik ami még egy fokkal nehezebb lesz...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése