2012. március 29., csütörtök

Pszöszök

1: Tegnap megint Patakoztunk, kész imádom azt a helyet, már csak az önkormányzatnak kéne tenni valamit, hogy nagyobb testű őrző védő kutya nélkül (nem ez a leírás nem Lírt takarja) is kimerjek menni oda egyedül...mert bár nem annyira vészes azért mindig vannak ott Alakok. Malac viszont imádja, a víz pedig szuper lesz nyáron, legalább kicsit tudja magát hűteni.
Ha már hűtés...teljesen biztos vagyok benne, hogy soha a büdös életben nem hagyja abba a vedlést...egy raklap szőrt kikeféltem, lassan már fonót nyithatnék, de tiszta Déva vára, egyik nap kifésülöm másik nap ugyanannyi van.

2: tegnap elsétált mellettünk valami kutya gazdástól, majd a következő pillanatban azt viszem észre, hogy öli az enyémet (már a kutya). Két jó dolog volt, hogy szerintem csak hülye volt, nem agresszív, kettő, hogyha marakodó kutyákat látok azonnal ordítok.(Már azzal a jó kis tanult szétválasztós hanggal) szerencsére a támadó kutya ettől kellően meglepődve odébb ugrott, Lír meg odaslisszolt mellém...A gazdának sikerült ennyit mondani a kutyára: ejnye...mit csináltál..Az a vicces, hogy én alapból rendesen tudok pánikolni vészhelyzetben kivéve ilyenkor, sulin se voltam soha ideges, ha kellett be is nyúltam közéjük, na igyekszem elkerülni a harapós végét, de nem gáz. Azért hihetetlen örültem, hogy nem lett komolyabb baj...bár tényleg csak azon múlott, hogy nem kimondott agresszióból nyomta és gátolható volt.

3: A májkrém az istenek találmánya! Ma lementem és vittem magammal májkrémet gondolván majd fegyelmezőzünk kicsit. És igen! Májkrémre rácsatlakozott szépen jött, csinálta, hurrá! Odalent! Hurrá!

2012. március 28., szerda

Programok

Patakos kirándulás után másnap megint vártak minket a romok. Ismét SKval és jó pár bordermánnal mentünk, időátállítás miatt szinte hajnalban (ilyenkor mindig meggyőződöm róla egyikünk se normális ez tuti).

Fegyelmező: Elsőként Merlinék mutatták be mit tudnak és hát na le a kalappal előttük, Merlin néha ugyan elkalandozik, de irtó szépen fejlődnek.(már az én laikus szememnek). Gábor pedig kezd igazi kiképzővé válni, már kevés a keze:) (Ilyenkor ugye van az embernél: jutifalat két féle, labda, póráz, nyakörv, kutya stb.)
Azután mi jöttünk Lírrel, Manó szépen figyelt, én viszont még kicsit kusza vagyok, át kell szoktatnom magam a másik oldalra, néha össze keverem a kezeim meg ilyesmi. Ráadásul a putyuluzásból kicsit nehezen állok át a normális kutyázásra (azért mondom h normális, mert nekem ez a normális, a nem verünk, de azért nem is könyörgünk) és még bennem van, hogy tyutyulizva kérjem meg dolgokra.
De jó lesz ez, érzem, pláne ha találok valami acélborításos májkrémet, mert Lír állandóan szétharapja az én cukin precíziós kis nyílásomat amit teszek a májkrémre. (Megpróbálom majd tiltani róla, gondolom megérti, hogy ez nem megengedett nem a feladat, de van h full belekapaszkodik a  fogaival és letépi az egészet. Mókás állat, asszem szereti a májkrémet). A maradást kaptuk még pluszba gyakorolni, ami azért vicces mert azt tud, abban vagyok teljesen biztos, hogy az remekül megy, hosszasan, hosszabb távon is. Persze most folyton felugrált, de sztem ennek a májkrémhez volt köze, meg talán a biztonságérzetéhez, de majd kiderül, most maradott gyakorlunk lóbált májkrémmel. Ha labdára megy ezzel is menni fog.

Romozás: Hát ezt még mindig imádom, Lír olyan könnyen rohangál ezeken, hogy eszméletlen. Most még jobb volt, mint múltkor, mert mikor én bújtam akkor Klári kommentálta kintről az eseményeket, így tudtam mit csinál az eb. A jelentés szerint, szép lendületesen mozog, még az orrát inkább csak véletlenül használja de majd belejön.
A többiek közül pedig én Glent fogom kiemelni, én még kutyát ilyen cukin jelezni nem láttam. Egyszerűen nincs rá más szó, csak, hogy cuki, Glen amúgy is nagyon nőcis border, és ez látszik az ugatásán is, vidáman csóválva, fej tekergetve ugat. Egy élmény volt!
A többiek (Indy, Monty na és persze Tara bár ő egy külön univerzum tehetségben) egyszerűen csak mind nagyon ügyesek voltak.
Nekem egészen elképesztő volt megtudni, hogy Montyval egy éve kezdtek aktívabban foglalkozni és most már betemetett személyt is jelet.
Mondhatnak amit akarnak, büszke vagyok arra, hogy borderem van!

Ugatás: azt hiszem a kikötéses módszer lesz nálunk a megfelelő (amint találok egy helyet ahol kiköthetem és ugattathatom anélkül hogy A. feljelentenek kutyakínzásért B: fejemre öntenék az éjjeliedényüket hangzavarért.
Ugyanis amíg a többiek dolgoztak Lírt kikötöttem egy fához (megjegyzés: szerintem mégsem rág pórázt a múltkor a tekeredés következtében a fa nyesegethette el, mert most hozzá sem nyúlt) na hát volt ott minden...ugatás és a terület módszeres felásása, jobb helyen ez utóbbiért pénzt kérnek, Lír ingyen kapál. Csudás fő fog ott nőni, majd meglátjátok.

Következő héten, szombaton egy kirándulás vasárnap pedig az első a rendszeres agiliti edzéseink közül.

Otthon pedig egyre több keresőset játszom vele, lakásban eldugva, kupakok alól kiderítve, stb stb. Most próbálom azt megcsinálni, hogy ne csak a földön keressen, egyelőre még ott tart, hogy érzi a szagot, de nem emeli fel a fejét és a polc alatt szaglászik rendületlenül.

Trükkök: hát izé...ez az amivel mostanában nem törődtem, labdázás közben gyakorlunk, illetve a lábon átugrálást meg a nyuszit kezdjük illetve fejlesztjük, valamit minden ami éppen eszembe jut, de ez valahogy elsikkadt a többi mellett. Majd meglátom fontos lesz-e vagy csak szórakozásból fogok neki ilyesmit tanítani néha a tökéletesség igénye nélkül. Jó a hurcibálásra szeretném megtanítani precízen.

Ps: Már látom az eredményét annak, hogy abbahagytuk a sulit...

PS2: Vennem kell valami csúcs szuper rángatósat romra, meg labdát agira. Még jó, hogy mindkettővel motiválható.Azért a kaja és a játék versenyében a játék nyer, simán otthagyja a kaját labdáért ellenben fordítva nem annyira.

PS2: Ildi köszönöm a hazafuvart még egyszer és ne haragudj, az életem mentetted meg körülbelül!

2012. március 24., szombat

Patak

Ez egy nem túl kommunikatív bejegyzés lesz tőlem. A múltkor említett Pataknál jártunk ma is. Meleg volt, patak, zöld és szép, és kutya.

És extra büszke vagyok rá, mert egyedül a ló mellett kellett pórázra vennem (lóval sajnos nem tudtam kicsiként szocializálni ez meg nem ismerkedésre szánt ló volt) minden mellett (futó, bringás) halál nyugodt, félős emberek, zsákosok, idegen kutyáknál szépen kifektethető és ott is marad. Imádom!!

Meg van két videónk is:

Labdázós

Szaladós

2012. március 22., csütörtök

Akcióterv:)

Fogás: Játszunk megállunk, klikk, kaja, megtartom hosszabban tartom meg, ha más stabilan fpgja akkor megpróbálom kicsit elengedni
Hempergés: Gyakorolni!
Nyuszi: elkezdeni, magasba tartott falat, vagy pacsiból
Vödörbe: fejleszteni, kivenni, betenni, áttenni
Láb fölött átugrás:
Pörög: forog megy, pörgést fejleszteni
Fegyelmező
Pacsi: köszönésig elvinni, magasabb mancsok
Formálás: hagyni gondolkodni. Mindenféle semmiségekre klikkelni, de legyen pici elvárás

2012. március 20., kedd

Hosszú hétvége

Az a jó az ilyen nem teljesen normális kutyatulajdonosokban mint a borderesek pl., hogy nem ám arról szól a négy nap, hogy mekkorát fog pihenni, hanem már hetekkel azelőtt azt tervezi mennyi mindent fog csinálnia kutyájával...

1. nap: Már régóta mondtam apának, hogy a négynapos ünnepben valahova menjünk el kirándulni, ő adja a kocsit és a társaságát én meg a kutyát (egyébként irtó macerás kocsi nélkül kutyával zöldbe menni, még nem sikerült kitalálnom hogy lehet megúszni 3.5 óra tömegközlekedés nélkül). Azt mondta jó üzlet, így csütörtökön nekiindultunk a Nagy Kevély lábánál lévő egri várromhoz. Mivel mindketten nagyon jól felkészültünk az útvonalból, így a húsz perces útból csináltunk másfél órát ami tartalmazott, két telefonhívást, négy gyalogost (már megkérdeztük őket nem elütöttük), és öt visszafordulást...Azért csak oda értünk...igaz nekem az volt az egyik vágyam, hogy ne legyen ember de ez nem annyira sikerült, a várromot csak távolról csodáltuk meg, mert mondtam apának, ha tömeget akarok pesten maradok, nem kívánom a kutyámat izélgetni, hogy ne rohangáljon az emberek között menjünk máshova. Így aztán tettük egy két és fél órás kört a környékén. Lír jól elvolt általában csak a kis seggét és faroklámpását láttam kivéve amikor megfordult, nehogy az az idióta nőszemély itt kezdjen bújócskásat játszani.
Játszottunk keresőset is, teljesen ügyes volt, nyilván látta hova rejtem de a fű miatt orroznia is kellett szóval szuper volt. Hazavittem, aludt:D
Pontosabban nem is hazavittem hanem anyáékhoz, ami azért említésre méltó, mert az én anyám nem szereti a kutyákat...de nem ám...csak azon törte húsz percig a fejét, hogy mit adjon neki finomságot, mert  a kutyus megszokta, hogy tőle kap finomságot, meg kimentek az előszobába játszani, mert a kutyus mancsa csúszik a kőpadlón, illetve meghallgattam, hogy ő biztos benne, hogyha a Lír itt lakna akkor őrá is nagyon hallgatna (egyébként ez biztos, mert a kedvesség mellett anya szerencsére nagyon következetes a kutyával).

2 nap: Összeszedtem a bátorságom és átvágtunk Vasutassal a mögöttünk lévő kiserdőn, amikhez azért kellett bátorság mert egy időben több volt itt a hulla mint a fa, mostanra már állítólag konszolidálták, de na...most a szemét több mint a fa igaz azoktól nem kezdek sikítozni, vagy nem ugyanúgy. Az erdő mögött folyik a Patak (háhá cselesen nem írom ki a nevét) ami egyik oldalról erdővel másik oldalról mezőkkel van határolva és egy olyan 3-4órás sétát simán lehetővé tesz ha átmentünk volna a kocsiúton akkor ennek a többszörösét. Érdekes volt egyébként, hogy így, hogy ketten voltunk mennyire máshogy viselkedik a kutya, a Pilisben csak kóborolgatott, bóklászott, itt meg...mint akinek valami csípi a seggét...megérkeztünk a patakpartra és én csak a kondenzcsíkot láttam utána, majd azt ahogy száguld vissza az ölembe ugrik, majd folytatja a körútját. Az a szép, hogy nekem tulajdonképpen két borderem van csak az egyik humán. Így míg én szép illedelmesen sétálgattam a patakparton a két borderem fel-alá rohangált, átugrált a patakon, a szőrösebbik benne is. Egy idő után én meg nem bírtam abbahagyni a röhögést. Jó nap volt.

3. nap: Na ez az a nap ami elég komoly változásokat hozott. Még előző nap írt nekem SK, hogy szeretnék-e menni romozni. Na ez az a kérdés amire én általában nem tudok elég gyorsan igent mondani. Szóval mentünk. Lehet, hogy elfogult vagyok, de Lír szerintem irtó ügyes, kíváncsi, magabiztos, magától is vígan szaladgál, mikor SK ugrált neki egy kicsit amitől remegett a föld az sem ejtette olyan nagyon kétségbe.Aztán mi kaptunk egy kis kiképzést míg a kutyák pihentek (Lír egy fához kikötve pihent aminek következtében már nincs pórázom). Annyi információt kaptunk, hogy még mindig zsong a fejem és örülök ha a felére emlékszem, de nagyon élveztük. Aztán volt egy kis gazdi keresgélés (itt csak azt bánom, hogy mivel én bújok Lír elől, nem láttam, mennyire ment szemmel, mennyire használta az orrát) arra azonban büszke vagyok, hogy SK szerint volt egy kis nyüsz, tehát azért valamennyi kötődésünk csak van:-D Közben volt egy kis apport próba is, hogy mennyire hajlamosak bemenni a romra az apport után mivel SK profin be tud gerjeszteni bármilyen kutyát így Lír ha nem is full lelkesedéssel (hiszen nem az ő játéka volt, meg a terep is fura) de nagyon szépen ügyesen megkereste, előhozta a dolgokat. Ezt tényleg jó lenne fejleszteni, mert úgy látom élvezi.
Aztán a fekete leves: Merlinék bemutatták mennyit fejlődtek a múltheti fegyelmező óra után és hát le a kalappal előttük, iszonyú szépen dolgoznak együtt.
Majd jöttünk mi, SK a harmadik másodpercben leállított, megkérdezte mit bohóckodom (SK kedves hölgy de így jobb a beszámoló na) és, hogy ez kvázi reménytelen építsük fel újra a baloldalra (még jó h pont ezek miatt indítottam többek közt a jobb oldalon a kutyát). Kérdezte mitől ilyen a kutya elmondtam, hogy szerintem miért és kivételesen bólogatást kaptam, hogy igen ez simán előfordulhat, sajnos nem mind arany ami fénylik (azért írok rejtjelesen, mert egyrészt ez így jó aki tudja, tudja mire gondolok, másrészt amíg nem hoztam nyilvánosságra a döntésem addig így marad). Egész délután azon gondolkodtam, amiről beszéltünk és amit láttam Merlinéknél és végül meghoztam a döntésem.
Ezután Malackát átvittem a másik nagymamájához, aki már nagyon hiányolta és ahonnan este 11kor sétáltak haza a Vasutassal. Altató megint nem kellett.

4. nap: Vasárnap már határozottan látszott a kutyán, hogy hagyjam már végre pihenni, reggeli pisi után visszafeküdt aludni, a déli pisire felkelt, de húsz perc után elindult haza:D Délután már mutatott valami kis aktivitást olyan óránként klikkereztük egy 5-10 percet a többit átaludta.
Amit elkezdtünk még az az itt a piros hol a piros haladó változata. Három kupakot teszek le neki egy szem táp van az egyik alatt. A sík talajon nehezen tudja felborítani, ezért ha rá mancsol akkor kapja a klikket és én felemelem a kupakot. Azért nem orral érinti, mert Lír alapjában véve mancsos kutya, manccsal akar mindent megoldani, borogatást, fiókot mindent. Így neki az a megoldás kézenfekvőbb. Nagyon hamar ráérzett a második harmadiktól már elég stabilnak tűnően mancsolt.
Illetve ami még csináltunk: elkezdtem neki azt tanítani, hogy a kinyújtott lábam fölött ugorjon át, ez azért nem egy akkora magasság, viszont nekem tetszik. Egyelőre még a falnál állok, mert ha van kiskapu akkor azon megy. Három úton próbálkoztam, kaja motiváció, pálcakövetés és labda. Az első nem igazán volt jó, ment de egyszer sem ugrott hanem csak ment a kaja után. A pálcánál már ugrált (egyre szebben érinti orral a gömdöt a végén ahelyett, hogy lenyelnél az egész botot), de a legszebben labdára csinálja. Még messze vagyunk, de kezd neki leesni.És végre úgy tanítom ahogy nekem tetszik.

Áprilistól pedig elkezdünk agilitizni, heti két edzéssel.

2012. március 12., hétfő

Formálás2

Egyre biztosabb vagyok benne, hogy Lír akkor fog ráfeküdni erre a törölközőre ha altatópuskával leszedálom mikor rálép:D

Mozgásos feladatot formálnék ooo yeah mint a villám, de ez a fekvés:D Emlékszem kicsinek sem sikerült elkapnom a fekvést mert teljesen reménytelen szituáció volt, hogy lefeküdjön ha vele foglalkozom.

A pálcakövetést viszont bírom, láb feletti átugrást vesszük

2012. március 11., vasárnap

Középfok második hétvége

Na akkor a második hétvégénk is lezajlott.

Igzaából én nem tudom mi történik, vagy miért, de rosszat nem tudok mondani.

-Egyre szebben követ ismét lábnál (oké kaja van még nálam, de az is elég ha nálam van és a végén kapja meg) illetve ha futkosunk akkor ez sem kell.
-Ösztönkezelési feladatok voltak a hétvégén: Az egyiknél a csalogatókról kellett letiltani (azaz mások kínálták a kaját egy egyre szűkülő szárú V-ben nekünk meg el kellett mennünk közöttük szatyorral lefoglalt kézzel és elérni, hogy ne vegye el a kutya). Első próbálkozásra nekem fura volt, hogy Lír mi a túróért nem megy semerre mikor nem mondok semmit, utána világosítottak fel, hogy a két szatyorral kvázi kormányoztam őt. Másodjára azonban egy rászólással letudtuk az egészet.
A másik pedig az én dolgom demonstrálása volt, azaz mi játszunk egy négyzetben ahova a kutya nem léphet be. Itt is tiltottam aztán erre rádicsértem, de túl erősen amire újra beugrott a kutya, kiküldés kisebb dicséret és nem is volt vele gond többet.
-Kapunk átléptünk: ez nekünk itthon megvan, de idegen helyen azért el kell magyarázni nem veszi automatikusnak (nem is bánom) itt is egy HEY-el elmondtam neki mi a szitu onnan rendben volt.

Volt még:
-Akadály, na ez mókás volt elsőre felfutott rá másodikra kikerülte, de nem lesz ezzel gond mert félelme nincs, csak nem volt neki tiszta, hogy most azon kell felfutni ha anya mellette rohan el.
-Tárgyhoz kiküldés (na ezzel szenvedtem mert a másik pályára nézett a bója és szokás szerint Lír kétszer megcsinál valamit de ha harmadszorra is azt kérem akkor lekopik ha van izgibb) itt egyszerűen fogtam és megfordítottam a  bóját, hogy a mi pályánk nyugis felére nézzen így megint tudtunk haladni valamit.
-Pálcaérintés: ezt csináljuk egy ideje de az mindig gond volt, hogy Lír mint egy cápa nyitott pofával vetődik a pálca után, de rákérdeztem, hogy ezt hogyan küszöböljem ki (két megoldást javasoltak: egyik, hogy fektessem le a kutyát és ott kvázi dugjam az orra elé a másik h tegyem a lábamra abba már csak nem harap bele) és valóban pár gyakorlás után már álló helyzetben is 90%-ban orral érint és így sokkal precízebben megy a pálca végén lévő gömbre is.
-Kézjelre ültetés: Itt meg magamat kell megróni, mert behajolok és teljesen felesleges testjelet adok a kutyának aki amúgy faszán megcsinálja ezt anélkül is.

Házinak a bója kerülést, fektetés gyakorlását kaptuk, itt megmondom őszintén bajban vagyok, Lír túl pörgi ezeket és nem fogja egyszer sem magától felajánlani a fekvést...most arra gondolok, hogy megpróbálom a törölközőn gyakorlatoztatni (ül fekszik akármi) hátha az kicsit segít...lehet h nem teljes formálás de talán ráébreszti h ott is lehet tenni...ha nem megy akkor visszamegyek a formálás elejére és törölköző nélkül mindene klikkelek amit csinál, hogy megértessem az aktivitást díjazom..csak Lírnél azzal van baj ha nem kap klikket akkor látom, hogy totál elbizonytalanodik és inkább lefekszik elém ahelyett, hogy mást próbálna. Majd meglátom mi jut erre majd eszembe.

Mi volt még?
-Megkaptam, hogy szerelmesen bámulom a kutyám (nem tagadom).
-Végre nyugodtan merek vele buszozni, mert nincs sípolás, és ha másik kutya van a buszon az sem izgatja fel különösebben.
-Érdekes módon buszon imád gyakorolni...pedig az sem éppen alacsony ingerkörnyezet.

Ja házinak kaptuk még, hogy más által dobált falatról is tiltsuk le lehetőleg ne üvöltve (ez tetszik egyébként mert tényleg nem akarok folyton üvölteni ha tiltok, de valahogy eszembe se jutott hogy ez ugyanolyan nevelési kérdés, hogy a halk tiltásnak is legyen akkora belső ereje mint a hangosnak.)

Amin meg teljesen megdöbbentem ma...kimostam a függönyöket és éppen pakoltam volna őket vissza a helyére kis létrával mikor Lír egyszer csak fogta magát felgyalogolt a létrán és onnan nézelődött. Az tuti, hogy túl sok félelem nem szorult belé.

Ami viszont szomorú, hogy ma elkezdtem gondolkodni, hogy mennyi atrocitás ért már ezzel a kutyával és elképesztő eredményt kaptam, úgy, hogy az én kutyám sosem bántott senkit, soha nem morgott senkire, jó ideje nem ugrál idegenekre, szedem utána a szart még így is folyton beszólnak, bele akarnak rúgni a mellettem pórázon lévő kutyába(!) és hasonlók...

Azért zárás azért sem lesz ilyen keserű:D Összegezve tetszik nekem ez a középfok nagy AHA érzést én ugyan nem kaptam (azt egy éve kapom folyamatosan) de sok finomságot tanulok meg az biztos.

ja még egy utolsó gondolat az azért tulajdonképpen vicces ahogy én Lírrel gyakorlok a sulin megcsinálok egy feladatot arrébb ugrok (ezt szó szerint értsétek hujjogva szökkenek) és ott nyomjuk a következőt, majd újabb ugrást. Így ugyanis figyel rám a kutya ha egy helyben basztatom akkor a második legkésőbb a harmadik ugyanolyan gyakorlat után elmegy lepkét számolni. :D De így működik és majd lesz olyan is amikor nem kell hujjognom fontosabb most, hogy ne másszon ki a feladatból.

Amire még büszke vagyok: Lír alapfokon iszonyú ugatós volt, minden felpörgette ha valakik játszottak ő már nem bírt magával, sípolt, feszült, itt középfokon amíg más játszik akkor általában lefekszik elém, vagy a lábamnak dőlve nézelődik.

Kivéve az ÖV bemutató ott azért átment vérborderbe (ja nem perszeee ő csak terelni akart mint megtudtuk...eh).

Na most meg itt morog nekem az ajtóra a házőrzője...szomszéd felújít és ki be mászkál Lírnek pedig minden ajtónyitást ugatással/morgással kell jeleznie. Vérborder én mondom.

2012. március 9., péntek

Javulunk basszus javulunk!

Most megint nagyon idillien vagyunk.

-Kezd újra észhez térni a lábnál követés (nem ezt nem éltétek át eléggé olvassátok el újra...megvan...nincs? Akkor ismétlem KEZD ÉSZHEZ TÉRNI A LÁBNÁL KÖVETÉS na most már értitek), nem szambázik el nem horgasztja le a fejét ahogy kimondom, hanem ott van mellettem követ a fordulásoknál. Hurrá!
-Ma nekilendült egy kiskutyának (pontosabban a gazdit akarta bevizsgálni mert a kiskutya az öléből ugatott) csak annyit mondtam Cucu (ne kérdezzétek ez is az egyik neve) és farolva visszaszaladt. Imádom!!

Formálással nem leszünk meg, de leszarom, ma ki akarom azt próbálni, hogyha a kaparásra finoman azt mondom, hogy nem jó akkor ráébred-e valamire. Tudja mi a nem jó (legalábbis sztem tudja) a nem jó az amikor nem hibázik csak nem azt kell tennie, pl mikor rossz irányba megyünk, vagy rossz tárgyat akar nekem odahozni.
Kíváncsi leszek...

Tegnap sajnos nem tudtunk gyakorolni mert én este 11re értem haza emiatt meg lelkiismeret furdalásom van. :D

2012. március 7., szerda

Háeffek

Azaz házifeladatok
1: keresős játék
2: kajaletiltás
3: törölközőre fektetés

1: Mi ezt már régebb óta játsszuk, így most az van terítéken, hogy ő
leül az előszobában, én bemegyek a szobába becsukom az ajtót eldugom,
utána kimegyek hozzá, és keresd paranccsal elindulhat. Úgy látom rajta
nagyon élvezi, néha ha elakad akkor rám néz, hogy na mi van, ilyenkor
kicsit erősebb biztatás és újra kezdi. Most kezdtünk el olyat is, hogy
valami alá beteszem (pokróc) vagy valamire fel ablakpárkány.Szeretjük
mindketten :) a végén én egy extra játékkal szoktam zárni.

2: Ezt is csinálom egy ideje, általában először kell erősen tiltanom
másodjára még szólok (lakásban vagyunk fent egyelőre) harmadjára már
csak nézi a falatot. Tegnap körbe dobáltam a lakást előszoba egyik
végében voltam én másikban ő, a hátára is dobhattam a tápot akkor sem
vette el. Ezt szerintem most leviszem a parkba.

3. Na és a fekete leves...itt nagyon kijön az, hogy Lír egy
energiagombóc és nagyon sokszor játszottunk olyat, hogy lefordított
edény alól vagy különböző játékokból kellett megszereznie a kaját
ugyanis odamegy a törölközőhöz és kaparja, csomóba gyűri.(azt, hogy a
törölközőhöz kell kimenni azt hamar leveszi, direkt mindig máshova
rakom a törölközőt) Most azt próbálom, hogy elkapjam azt a
tizedmásodpercet amíg nyugiban áll a törölközőn és még nem kaparja
(nehéz feladat:D) innen akarom majd indítani meglátjuk meddig jutunk a
héten.Egyelőre tényleg tizedmásodpercekig áll utána ha nincs klikk
kapar. Másik ötletem, hogy lefogatom a törölközőt, mert akkor nem
annyira izgi ha nem gyűrődik. Általában napi 2*5-8 percet formálok
vele de pont az izgágasága miatt még egyelőre csak itt tartunk, hogy
szeretném ha nem túrná fel a törölközőt.
A kis kétségbe esett hisztik megvannak, levágja elém magát fekvésbe
vagy fülön nyal, de kis nógatásra újra nekilendül a feladatnak.

2012. március 6., kedd

Törölköző formálás 1

Tegnap nekikezdtünk ennek a házinak (feladat vége, hogy a kutya ráfeküdjön egy kiterített törölközőre).

Azt kikkutya elég hamar levette, hogy valamit a törölközővel kell csinálni, de mivel ritka nyugodt állat a következő opciók merültek fel: kaparni, odébb tenni, anya ölébe beledobni. :) Szóval egyelőre arra megy a klikk (igyekszem minél gyorsabban) ha odamegy és békén hagyja elég ha csak rááll/rálép.
Kétszer 4-5 percet gyakoroltunk tegnap másodjára azt már tudta, hogy a törölköző a cél, de azért a kaparás volt a fő csúcs (ez mondjuk nálunk azért is van mert rengeteg ilyen szerezd meg a kaját a tál alól vagy különböző edényekből játékot játszottunk, így ő mindent kvázi borogat ezért klikkelek most a nyugira).

Ami tipikus: kap egy klikket, hogy a törölköző közelébe megy, kap, hogy rálép, kap még egyszer, hogy rálép ezek után két dolog, ha megint arra kap klikket, hogy rálép akkor ő úgy gondolja oké akkor ezzel végeztünk is és nekiáll bohóckodni (nem nem azért mert nem éhes és nem motivált lásd lent), ha nem adok akkor meg nekiáll hisztizni:) odarohan hozzám fülön, nyal, levágja elém magát fekszikbe, szóval tipikusan nem tudja mit csináljon, ha nem biztatom hanem elnézek másfelé akkor rárepül egy játékra (megjegyzés: mindent el kell pakolnom, azt is játék ilyenkor ami igazából nem) ha kicsit túl erősen biztatom akkor is játékot hozna hiszen ügyes volt játszunk, vagy felugrik, szóval meg kell találni az arany középutat.

Jó játék lesz ez, azt látom, hogy élvezi, én is, és majd rájövünk.

De ez a motiváció...szóval tényleg a harmadik klikk ugyanarra neki már sok és elmegy keresni valami izgibbet és nem az van, hogy hurrá erre potyog a kaja...tegnap csak erre a feladatra kapott enni...egész nap semmi mást...még így sem az volt hogy majd megveszett a kajáért hanem inkább a játék. Cuki kis jószág ez:)

De tényleg tetszik ez a feladat, hiszem azt, hogy ha ez leesik mindkettőnknek az egy jó lépés lesz.

2012. március 5., hétfő

Középfok első hétvége

Úgy döntöttem középfokról minden hétvégén írok majd, mert középfokon még megfigyelőként se voltam, így nekem is teljesen új terep.

Az oktatónk Encsi lett, a segítőnk egy srác akit nem eddig nem láttam, de profinak tűnik.

Összesítve még masszívabban gazdi képzés mint eddig, kutyák szinte alig dolgoznak, ami mondjuk nekünk nem gáz, mert Lír figyelme még mindig nem az igazi, és egyelőre még tippem sincs mivel vegyem rá, hogy figyeljen.Pontosabban, hogy koncentráljon, figyelni figyel rám, elhagyni nem tudnám csak ugye..na de ezért lesz a középfok. Egyelőre azt a tanácsot kaptuk, hogy legyen éhesebb erre már nem is reagálok, mert a kutyámon egy csepp felesleg nincs (sőt konkrétan közölték, hogy adhatnék neki többet enni) suli előtt utoljára csütörtökön szokott kaját kapni, direkt erre nyamikat kap, de így sem különösebben érdekli a dolog, akkor meg pláne hasztalan ha az a feladat, hogy ne adj kaját. Szóval megvan a magam kihívása, de élvezem:) Mert amúgy meg látom, tudom, érzem, hogy Lír rám fókuszál, ha csak egyet lépek odébb akkor is kijön a legnagyobb játékból hogy nehogy elmenjek, szóval majd meglátjuk.

Na de a suli, van három jó csaj akiket Casanovám mindenképpen boldoggá akar tenni ez le is köti őt. És engem? Én figyelek, tanulok.
Elkezdtük a messziről kézjelre ültetést, Lír feküdni simán fekszik 8-10 méterre tőlem a felültetést most kezdtük gyakorolni, az egyelőre két lépés.
Bólya érintés: hát az most nem ment, lent volt velem egy barátnőm és közölte úgy nézett ki a helyzet: Lír megérinti orral, megint kéne akkor "anya az előbb már megérintettem, de tessék örüljél" és megböki még egyszer de közben a tekintete már a többieken van, megint kérem (minden kérés előtt odébb kellett mennem kicsit meg csipogni mert akkor aztán) "oké anya miattad még egyszer, de ha megint ezzel az unalmas szarral jössz én kiborulok" és tényleg...onnantól kezdve ő nézelődni volt csak hajlandó. :D

Házinak
-A törölközőre fektetést kaptuk, erre kíváncsi vagyok, mert lavórba lépést ilyesmit gyakoroltunk, tehát picikét formálgattunk már de azért ez összetettebbnek látszik, majd ma el is kezdem.
-Keresd játékot: Azt eddig is játszottunk, szerintem kiviszem a parkba meglátjuk ott mennyire lesz érdekes.
-Kaja dobálás-letiltást: itt meg érdekel mennyire vagyok hatásos rá, tudom, hogy le tudom tiltani kajáról X méterre, de érdekel, hogy mennyi az az x és mennyire számít, hogy pl. pont felé dobom meg ilyenek.

Az alapkérdésem meg a motiváció megtalálása: labdára túlpörög kaja kevés. Pontosabban még nem találtam meg azt a kaját...ami tuti nem: virsli, sajt, párizsi, máj, csirke. Egyiknél se volt az a hatalmas úúúú anya itt vagyok dolgozom csak adjál még élmény. Tuti valami extra hülyeség lesz nála...mittudomén kelbimbó rózsa.

Egyébként élvezem a közepet, szép az idő és végre nem unatkozom, remélem ez a kutyán is meg fog látszani, nem nyomom meg azzal, hogy unom a dolgokat. (ja ma reggel lent a parkban kemény 15-20 lépést lenyomtunk lábnál követésben mostani idők egyéni csúcsa) meg arra is rájöttem, hogy volt egy oktató nagyon pörgős kutyával aki konkrétan vizsga közben is úgy nyomta a normál lépést mintha futna nagy mozdulatokkal, ugyan vontak le tőle egy-két pontot, de mondta a bíró h tudja, hogy energikus kutya figyelmét nehéz fenntartani, szóval projekt kettő: mi az ami Lír figyelmét fenntartja, ami most tök jó ötlet volt középen, hogy 5 lépésenként kell irányt vagy sebességet váltani, így nem olyan uncsi neki, kéntelen figyelni, nem kilométereket megyünk egy irányba. Tényleg jónak tűnik a sebesség oké, irányra nem mindig figyel, de fog ez javulni. (Update: tegnap már lent is tudtam vele menni 20 lépést ezt mostanában rekord, nagy örülés volt részemről)

Amit még kihagytam középfokon most hangsúly főleg a klikkeres tanításon volt, azon belül is annak a megértetésén, hogy ne felejtsük el, hogy a kutyának ez azért nem olyan egyszerű, erre volt a bennszülött turista játék (nem spolierezek:D ) illetve az egymásnak való klikkelés.

A legfőbb tulajdonsága még mindig, hogy cuki és, hogy csajozik, ígértek neki megint egy osztályfőnökit, de gyanítom nem fogja megkapni, mert mindig a határon egyensúlyoz, izélgeti a szukákat, de nem annyira, hogy szóljak én vagy a mellényesek. Az meg csúcs, hogy mindig mielőtt nekirugaszkodna egy-egy jó kis döngölős menetnek a kis vizslalánnyal, megkeres, hogy figyelem-e ha látja, hogy nézem akkor fütyörészve odébb sétál. Ő? Ő? Hát ő a fajfenntartásra sosem gondolna...