Helyzetjelentés...

Egy hét van az első hivatalos szintes versenyünkig...és én úgy be vagyok szahva, mint a rossebb...

Van nekünk egy edzőnk...

Akit én tökre bírok...még sosem meséltem róla, most itt az ideje.

Elmondom miért ragaszkodom hozzá:

-Mert nem hamukázik, ha eltoljuk lebasz, ha megcsináljuk örül és elsőként kürtöli szét a sikereinket
-Mert tudja kezelni az esetenként felmerülő hisztijeimet
-Mert imádja a kutyám, nem a sebességéért, nem a szőréért, az ugróképességéért hanem magáért
-Mert még sosem késett
-Mert ha edzést tart akkor nem ő edz
-Mert képes rá, hogy átvegye a kutyát, hogy rájöjjön miért nem sikerül ez vagy az
-Mert ha neki se sikerül vele, akkor új módszert próbál, egészen addig amíg megtalálja a kutyához/vezetőhöz való megoldást
-Mert tudja, hogy vizuális vagyok és megvilágosodási pillanataim vannak
-Mert nem az érdekli, hogy hanyadikok vagyunk, hanem hogy jól fussuk le a pályát és mindketten élvezzük
-Mert magasról tesz arra, hogy kizárnak, ha közben jól csináltunk mindent
-Mert utána megy az elrontott helyezéseinknek
-Mert figyel a kutyára, nem engedi hogy túlhúzzuk akkor se ha teng bennünk a lelkesedés
-Mert nem az számít, hogy megcsináld, akárhogy, hanem, hogy jól csináld meg
-Mert számíthatok rá
-Mert tudom, ha egyszer valaha a világon jobbak fogok futni mint ő, arra ő lesz a legbüszkébb
-Mert nem a sebesség számít, hanem a pontosság, és majd utána gyorsítunk

:)

Egyébként innen csókoltatom azt aki annyira cuki, hogy így keres rá a blogomra:

lírkirály blogspot :)

De komolyan ez tök aranyos, tisztára büszke vagyok, hogy ide akar jönni.