Már nem az életben, hanem az elmúlt időszak utolsó kettője amire emlékszem. Az van, hogy mióta betöltöttem a 27-et rohamosan romlik a memóriám, egyik barátnőm már csak aranyhalnak becéz, de néha úgy érzem az is túlságosan megtisztel.
Tehát akkor:
Göd-pancsolda
Ide még a rekkenő 3245 fokban mentünk Judittal az ő rosszéletűivel, meg ugye én és Malac. Ilyenkor mindig az a szép, hogy Lírnek előjön az a speciális betegsége, hogyha borderekkel van megsüketül szegény, illetve begyullad a bejövő izma és sosem sikerül neki, pedig biztos vagyok benne, hogy ő nagyon szeretne visszajönni. Szerencsére nem kórosan rohangál el, mert ő csak fut a többiek után, mindegy merre, mindegy mi van csak FUSSUNK, de egy idő után azért visszakanyarodnak, vagy egy idő után rájön, hogy hoppá anya? Akkor egy másodpercre megáll, rám néz és fut tovább.
A vízparton meg mókás volt, mert volt ám beépített kalandpark i, ugyanis csak úgy lehetett megközelíteni a partszakaszt ahova menni akartunk, hogy egy fatürzsön kellett átlibegni hozzá (oké, oké, volt egy kifeszített drótkötél, de ettől még menők voltunk) amit külön nehezített, hogy én kutyám eleinte azt gondolta, neki is a fatörzsön és természetesen velem együtt kell átkelnie. Nemes láblendítéssel megmutattam neki, hogy ő talán úszhatna is, így én legalább megúsztam.
Aztán amig Judit pihikézett és etette a szúnyogokat én addig labdáztam az ebekekkel, és nem, nem voltam részlehajló, azért dobtam mindig Lír felé, mert arra fújt a szél. Na meg tőle tudtam biztosra visszaszerezni a labdát, ha Zordonkáé volt ő leejtette nekem valami susnyásba, ahonnan Rozália Nagyságosasszony hozta ki nekem nála viszont csak a cserebót játszik (adok virslit ad labdát), Vixenke pedig felvitte Juditnak.
Annak azonban örülök, hogy Lír egyre bátrabb ezekben a nagy vizekben is, patakokkal nincs baja de ilyen nagy vízhez ritkán viszem így az elején mindig toporog kicsit a parton.
Csak azt sajnálom, hogy erről nem lett kép.
Kevély - romantikus séta
Jajj hát nem kell ám felcsillani a szemeknek, nem én romantikáztam, hanem Malac, ugyanis velünk volt Leia (szintén C-s) aki nemrég fejezte be a tüzelést, de malacomnak ennyi is elég volt, hogy azért még érezze a lehetőséget a levegőben. Ami azért volt mókás, mert én konkrétan úgy sétáltam másfél órát, hogy nem láttam a kutyám, ő ugyanis az élbolyban lévő Leia se...hátsó felében volt non stop én meg lemaradva beszélgettem Árpiékkal. Nem aggódtam miatta, tudtam, hogy jó kezekben van, de a kis lelkem azért megsebezte, hogy annyira sem érdekelte, hogy hol vagyok, hogy egyszer becsekkoljon. Én voltam aki virrasztott vele, aki feltörölte a pisiket aki foglalkozik vele erre az első nő láttán elhagy...szégyentelen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése